A hobbit - Váratlan utazás (The Hobbit: An Unexpected Journey)

Hosszú idő óta először mozizásra adtuk a fejünket. Nem hiába!!! Legnagyobb örömömre folytatódik Tolkien mesevilága, pontosabban szólva megtudhatjuk mi történt a Gyűrűk Ura előtt. Mivel rajongó vagyok (najó azért nem akkora, hogy megtanuljak tündéül, de azért az vagyok) nem tudok objektív véleményt adni, nagyon imádtam! Mind hangulatban, mind karakterekben telejesen olyan, mint az elődei, nagyon jó.

A történetet nem fejteném ki részleteiben, elég legyen annyi is, hogy Zsákos Bilbó kalandjait mutatja be, hogyan jutott a gyűrűhöz, és hogyan segít a törpöknek visszaszerezni az otthonukat, amit elfoglalt egy sárkány. Ráadsául folyt. köv, nem fért bele egy részbe, szerencsére, így megint lesz mit várni, most hogy a folytatásos történetek elfogytak. Még sok ilyet! :)

Így neveld az anyádat (Girl in Progress)

Ha van valahol mélypont, akkor ez volt az! :D

Valójában teljesen nézhető kis film volt, csak annyira hülyeség a történet, hogy ez nagyon bosszantott.

Ansiedad kötelességtudó normális tini, nemtörődöm anyával. A-nak elege van ebből az életből, és kitalál egy tervet, ami által szerinte fel fog nőni, és el akar költözni otthonról.

Szép kis tanmese, csak a kislány számomra irritáló volt, meg Eva Mendes sem a kedvencem... veszett fejsze nyele. :) De lehet, hogy nem pont az én korosztályom volt a célközönség.

A pokol kapuja (11-11-11)

Így még sosem jártam. Hirtelen elbizonytalaondtam a film címében is, mert nem találom neten, pedig biztos láttuk, bár lehet hogy ez is csak egy parajelenség. :) Szóval elnézést, de nem találom az angol címét, pedig magyarul tuti ez volt.

Első ránézésre jónak tűnő misztikus film. Szeretem az ilyeneket, ha nem belezős undorító, úgyhogy mindig bizakodom az elején, hátha jó lesz.

A főszereplő (sajnos a nevét nem tudom, és nem is találom) író, ateista, kiábrándult a világból. Spanyolországba utazik haldokló apjához, és öccséhez, és észreveszi, hogy 11 óra 11 perckor minden nap valami furcsa árny jelenik meg a ház körül. 2011. november 11-hez közeledve egyre durvább dolgok történnek, ezért nyomozásba kezd, hogy kiderítse a 11-es szám jelentősségét.

Ez a tipikus téma, amiből nagyon jó filmet is lehetett volna csinálni, de ez sajnos nem az lett. Unalmas, félelmetesnek sem mondhtaó, szerencsére legalább nem folyik a vér, ezt mindenképp a pozitívumok közé sorolnám. Kicsit a Jim Carrey-s 23-ra hajazott, érdekes téma, aztán nem derül ki semmi. Najó ennek a filmnek van azért végkifejlete, amit csavarnak szántak, de amire odáig jut az ember a nézésben, és nem aludt el előtte, már akármi lehetne csak legyen már végre vége, szóval nem oszt nem szoroz, és a történet lényege sajnos nem derülkt ki a számomra, illetve a nagyokosok szavajárása szerint logikai bakik vannak benne. De lehet nincsenek, csak annyira untam, hogy elsiklottam felettük a plafonon lévő repedések számolása közben. Ha valaki találna róla neten kritikát, vagy valamit, kérem írjon, és "ápdételem" ezt a verziót. :)
U.I.: Köszönöm Móninak az eredeti címet, gondolhattam volna! :)

Tegnap éjjel (Last Night)

A karácsonyi szezon meghozta gyümölcsét, nagyon sok filmet megnéztünk, sajnos a többségük eléggé felejthető. Neki is kezdek.

Parádés szereposztás (Kiera Knightly, Eva Mendes, Sam Worthington), sajnos manaspág ez sem garancia. Valami kis kedves romantikus történetre számítottam, valahol az is volt, de nagyon nem tetszett. A hiba ezúttal is biztos bennem van, mert a netes kiritkák alapján menybement a film, hát nem tudom.

Joanna és Michael házassága tökéletes, addig a pontig, amíg fel nem bukkan Michael csinos kolléganője, akivel pár napos üzleti útra megy. Joanna féltékeny, de megbízik férjében, ugyanakkor pont aznap keresi fel exbarátja, aki vacsorára hívja. Joanna elmegy vele vacsorázni, eközben Michael a kolleginával ül be egy italra az üzleti vacsora után. A kísértés óriási mindkettőjüknek, és élnek is a csábító lehetőséggel.

Így leírás alapján nem is hangzik rosszul, de valójában eléggé unalmas volt, a végkifejlet pedig elmaradt valahogy. Sajnálom, de ez most neeem!

A végzet napja (The Day)

Egy újabb vírus-által-zombivá-válik-a-világ film... gondoltam az elején. Lényegét tekintve nem tévedtem sokat, csak annyiban, hogy nem vált senki zombivá, csak szimplán vannak a kanibálok, meg akik menekülnek előlük. De hogy miért lettek kanibálok, vagy hogy hogy jutott ide a világ, az bizony nem derül ki egyáltalán, tehát az egyetlen lehetőség arra, hogy érdekesség is legyen a filmben elúszott. Ezzel szinte mindent el is árultam, a történet totálisan ugynaaz, mint ami szokott lenni az ilyen esetekben. Az 5 fős kis csapat megy a semmi közepén, éjszakára behúzódnak egys lakatlan házba, ahol megtalálják őket a kanibálok, és megy a harc az életben maradásért. Noname színészek (az egyetlen ismerős arc talán Shannyn Sossamon már akinek...), fakó színek, unalmas történet... talán valami művészfilmenk szánták, a fene tudja. Nem volt jó semmilyen szempontból.

Ted

avagy maci a málnásban. :) Nem is tudom mit mondjak. Fenntartásaim voltak előzetesben a bugyuta kerettörténet miatt, de nagyon tetszett.

John gyerekkori kívánsága valóra válik, és plüssmackója Ted életre kel, hogy örök barátok legyenek. Kérdés, hogy a későbbiekben milyen problémákat okoz, hogy egy 35 éves férfi legjobb barátja egy maci?

A mostanában látott vígjátékok közül kiemelkedő, szerintem, legalább tízszer nevettünk közben, ami elég nagy szó manapság. Laci szerint nem volt azért annyira fantasztikus, és a legjobb poénokat ellőtték a bemutatójában. A bemutatót nem láttam, de könnyen el tudom képzelni, hogy így volt, sajnos ez bevett szokás. Minden esetre egy 10-ből 8-as legalább. Jó szórakozást hozzá!

Amit még mindig tudni akarsz a szexről (Hope Springs)

Először is a címének magyar fordításába szeretnék belekötni. Az, hogy nemsok közük van egymáshoz az egy dolog, nem is ez a baj, hanem hogy egy régi Woody Allen filmcímre hajaz, avagy Amit tudni akarsz a szexről… de sosem merted megkérdezni. Ez utóbbi alkotás egy epizódokból álló film, ami szexuális furcsaságokat boncolgat, természetesen W.A. humorral fűszerezve. Tehát szigorúan a címéből kiindulva, valami más jellegű dologra számítottam, ami kicsit talán „durvább”, ezután valahol csalódtam, és hangsúlyozom, hogy ez csakis a magyar cím miatt volt!

Egyébként egy teljesen jó kis filmről beszélünk, tetszett, bár vígjátéknak igencsak keserédes volt, hiszen egy elég nehéz és elszomorító helyzetet boncolgat, mindez Maryl Streep, Tommy Lee Jones és Steve Carell főszereplésével, hálistennek ez utóbbi kivételesen nem hozta a megszokott szarhumoros formáját. Laci elaludt rajta… inkább lányoknak ajánlom. :)

Kay és Arnold 31 éve házasok, és a hosszú évek alatt igencsak ellaposodott a kapcsolatuk. Kay szeretné, ha visszatérne a régi tűz, ezért befizet egy intenzív párterápiára férje akarata ellenére is.

Az éhezők viadala (The Hunger Game)

És ahogy ígértem újult erővel folytatom a kanapézós tapasztalatokat. :) Elsőnek jöjjön ez nagyon hollywoodi, de pöpec kis filmecske.

A jövőben járunk, amikor is az USA helyett egy 12 körzetre osztott ország leledzik. A béke megőrzése érdekében minden évben megrendezik az éhezők viadalát, amire minden körzetnek küldenie kell egy fiút és egy lányt. A harc a túlélésért folyik, a végén csak egy maradhat, és az esemény lényegében egy valóságshow.

Így elsőre nekem igencsak a Battle Royale-ra hajazónak tűnt az egész, nem is érdekelt annyira, nem vágytam egy ilyen öldöklős-belezős borzadályra. De bevallom, hogy bár a sztori tényleg hasonló volt, mégis egy kommersz emészthető formába volt ágyazva, ezért nagyon tetszett. Izgalmas, szerelmes, mégis valahol hátborzongató, volt ebben minden, hát hiába az oly sokszor emlegetett amerikai „szemét”… :)

Reloaded... coming soon

Kedves Olvasók, ha jártok még erre az éterben!

Hosszú kihagyás után örömmel jelentem, hogy hamarosan újraindul a gépezet kis házam táján! A lemaradást, sajnos lehetetlenség lenne bepótolni, ezt nagyon sajnálom, mert így gyöngyszemek is kimaradnak, de megteszek minden tőlem telhetőt, hogy ezentúl ne legyenek ekkora szünetek.

Coming soon...

Alkonyat – Hajnalhasadás I. rész (The Twilight Saga: Breaking Dawn - Part 1)

Amióta írom a blogot, még nem volt alkalmam igazán belemenni az Alkonyat témakörbe, csak futólag említettem. Az előzményeket nem igazán áll szándékomban részletezni, és ezt a részt sem mutatnám be konkrétan, ahogy azt szoktam, inkább maradnék egy átfogó összbenyomás szintjén, ami mindegyikre igaz.

Elkövettem azt az óriási hibát, hogy először elolvastam könyvben az összes részt. Ajándékba kaptam őket anyukámtól, mert tudta hogy szeretem a vámpíros sztorikat (általában ez nem igaz, csak Anne Rice-ra, de mindegy is na, nem ez a lényeg), egyébként annyira nem érdekelt volna az egész. Ha már megkaptam el is olvastam, és szégyen - nem szégyen imádtam!!! Atmoszférát teremtett a története, és ezeket szeretem igazán. Annyit még hozzátennék, hogy én végig Jacob-nak drukkoltam, mert ő sokkal szimpatikusabb számomra, mint Edward karaktere. Ezt az aprónak számító mozzanatot azért emelem ki, mert még soha nem fordult elő ezelőtt, hogy ne a főhősnek szorítottam volna. Új élményt adott, és ez külön jópont. Így számomra a trilógia csúcspontja az a rész volt, amikor Jacobnak bevésődik Renesmee, hogy akkor mi játszódott le bennem, az elmondhatatlan. Lényeg a lényeg, hogy rajongója vagyok... a könyveknek.

Utána megnéztem őket filmen. Ha már elolvastam, nem kellett volna ezt az újabb hibát elkövetnem. Ugyanis filmen egyáltalán nem tetszik! Egy unalmas, gejl sztorit faragtak belőle, ami szinte kizárólag a szerelmi szálra koncentrál, és az érdekes egyéb adalékokat kihagyja. A szereplőkkel nincs is bajom, mert szerintem jól el lettek találva kivéve Edwardot. Egyszerűen nekem Robert Pattison NEM Edward!!! Ez főleg akkor zavart miközben még olvastam, és persze azt azért tudtam akkor is, hogy ki kicsoda, és nem tudtam elvonatkoztatni az arcától közben, és ez nagyon zavart. Jobban szeretem, ha én találhatom ki a karaktereket. Lényeg az, hogy akkoriban kifejezetten utáltam Patiszont, és sok időbe telt, amíg bebizonyította nekem, hogy valójában ő jó színész, és jó karakter, ha éppen nem Edward. Elhiszem, hogy a célcsoport nem éppen én vagyok, és a tinilányok, meg jól bekajálják, hát igen, abszolút megértem végülis. De ha ettől elvonatkoztatok a film akkor is unalmas, és ömlengős. Másik hibának pedig azt tartom még, hogy előzetes tudás nélkül egyes momentumok nem biztos, hogy érthetőek. Laci nem olvasta a könyvet, és miközben nézzük elég sok esetben megkérdez, hogy ez miért van így, meg az miért van úgy... és hát ugye nem ülhet mindenki mellett „szakkomentátor”. Például: a bevésődés. Ebben a Hajnalhasadás 1-ben ennek kölönösen kulcsszerepe van, és igaz van róla szó, de amolyan elsikált formában, tuti nem maradt meg senkinek első nézésre, így később értelmezhetetlen lesz, ami történik.

Mindezek ellenére kíváncsian várom a befejező részt is, és meg fogom nézni mindenképp, hiszen mint a mesében: rajongó is vagyok, meg nem is.

Hogyan lopjunk felhőkarcolót? (Tower Heist)

Csalódás. Valahogy megint abba a csapdába estem, ami mostanában gyakran élesíti magát, bedőltem a jó szereposztásnak: Ben Stiller, Eddie Murphy, Matthew Broderick. Nézhető volt, és volt benne pár poén, de sokkal jobbat vártam volna.

Egy toronyház alkalmazottainak nyugdíját elsikkasztja egy híres befektető, aki ellen bírósági eljárás is folyik. A „kisemberek” tudják, hogy csak úgy láthatják viszont a pénzüket, ha visszalopják.

Röviden ennyi, meg nem volt annyira rossz, de sajnos ezen sem derültem olyan jókat.

A dolog (The Thing)

Ez a dolog, az 1982-es dolognak a második része/remake-je/előzménye, ahogy tetszik. A régi filmet nem láttam ugyan (és nem is szeretném), de állítólag az nagyon jónak számított, sőt ez volt akkor A Horror Film. Mivel nem vagyok a műfaj rajongója, nem tudom az ilyesmit megítélni, számomra csak a még nézhető, és a már nem kategóriák léteznek a témakörben. Mindegy is, minden esetre azt gyanítom, hogy ez a mostani rész nem lesz mérföldkő. Untam kissé. Valahogy ez a jön egy idegen, és öli az embereket alapsztori, mér nem okoz nagy meglepetést, mindig csak a helyszínek, és a lény skilljei változnak. Ezesetben sem volt másként.

Az antarktiszon találnak kutatók egy űrhajóroncsot, és jégbe fagyott utasát. Beviszik a laborba, hogy megvizsgálják, ám a lény kiolvadva életre kel, és elszabadul. Emberi formát öltve rejtőzik, amíg fel nem fedik titkát. 82-ben biztos nagyobbat ütött volna, így szerintem max csak a régi rajongók istenítik.

Számos pasas (What's Your Number?)

Egyszernézhetős romantikus vígjáték. És ennyi. Erőltetett történet, a főszereplő csajszi egyáltalán nem volt szimpi.

Ally olvas egy cikket arról, hogy egy nő életében hány szexuális kapcsolat az ideális (vagy valami hasonló), és a 20-nál többre már kb „világvégét” jósolnak. Összeszámolja neki mennyi volt, és mit ad Isten éppen 20. Elhatározza, hogy nem ismerkedik meg újabb pasival, és az eddigiekből válsztja ki az igaz szerelmét. Az ügyben segítségére siet a jóképű szomszéd srác, és elkezdi felkutatni Ally exeit. A happy end garantált.

A bőr, amelyben élek (La piel que habito / The Skin I Live In)

Spanyol filmdráma Antonio Banderassal. Modern Pigmalion feldolgozás, de ezen kívül semmit nem árulok el róla, mert ezzel lelőném A Poént, ami ezesetben azért lenne megbocsájthatatlan, mert amúgy semmi más érdekes nincs ebben a beteg történetben. És ez nem a jó értelemben beteg, inkább borzalmas belegondolni is. Az eleje kifejezetten unalmas, nem lehet érteni, hogy mi is a lényege, onnantól kezd érdekes lenni, amikor visszamennek a múltba, és elkezdik előről az egészet, talán nem kellett volna ugrálni az időben. De az a legrosszabb mégis benne, hogy nem tetszett, mégsem megy ki a fejemből azóta sem. Úristen!!!

Egy nap (One Day)

Romantikus dráma Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével. Mielőtt elkezdtük nézni nem néztem semminek sem utána, így nem tudtam, hogy ez DRÁMA. Így végig vártam a nagy egymásra találást és a happy endet, hiába. Csak emiatt nem tetszett, de ha előre tudom! Az a tanulság, hogy máskor inkább odafigyelek.

A történet Emma és Dexter több, mint 20 éven át tartó barátságát/szerelmét öleli fel, minden évben július 15-én láthatunk egy rövid betekintést az éppen adott időszakba. Nagyon tetszik ez a megoldás, és a film is, olykor romantikus, olykor szomorú. És nem győzöm hagsúlyozni, hogy DRÁMA... kár! L

Parajelenségek 3 (Paranormal Activity 3)

Tavaly valamikor a 2. részéről már írtam, megtekinthető itt, a teljesség kedvéért. Ennek is ugyanazok a megoldásai, házivideós felvételek, először csak hangok éjszaka, tárgyak mozdulnak, majd később eldurvul a helyzet. Nem volt nagy újdonság, maga a sztori visszamegy a múltba, és az előző részben felnőtt lányok gyerekkorát mutatja be. Egyedül a végét nem értettem, hogy az most mégis mi volt, de igazából annyira nem foglalkoztatott utána. A horror rajongók nagyon lehúzták, én kb betojtam rajta. Megintcsak ugyanazt tudom elmondani, mindenki hall néha furcsa hangokat otthon, és ettől olyan félelmetes. Utána pisilni sem mertem kimenni egyedül, Laci sem jött, bezzeg a kutya jött szerencsére. Ez nagyon megnyugtatott, mert a kutyák látják a szellemeket, de remélem hogy ő nem látott semmit, mert csak ásítozott. Laci másnap ezen felbuzdulva meg akarta nézni az 1.-t is, ha már a 2-3-at láttuk. Hevesen tiltakoztam ellene, de ő nyert. Nem írok külön róla, ugyanez, házivideó, satöbbi. Ezen is nagyon féltem. Remélem több része nem lesz, szeretnék egy nyugodt évet, amikor nem csinálom össze magam, ha a szomszéd felmegy a padlásra antennát szerelni.

Toyboy – Selyemfiú a pácban (Spread)

A félresikerült magyar cím gagyi vígjátékot sugall. Besorolása szerint is vígjáték, Ashton Kutcher-el. A gyakorlatban viccesnek nem tartom, pornónak gyenge, drámának túl vidám, romantikusnak sem nevezném,  valahol a négy metszetében keresendő.

Nikki fiatal, vonzó srác, nagy hatással van a nőkre, és ezt ki is használja. Jómódú hölgyek tartják el, cserébe szolgálataiért. Egy nap azonban találkozik egy pincérnővel, aki más mint a többi, és keresztülhúzza minden számítását.

A kerettörténet önmagában is romantikus vígjátékot sejtet, de elmarad a happy end, és az erkölcsnemesítő mondanivalójával együtt sem tetszik. Egyszernézhetős, persze az A.K. rajongók biztos odavannak érte, amit megértek, és én is szívesen néznék végig valami hasonlót más valaki főszereplésével, de ez így nekem sajna nem annyira. Ja és a legvégén a béka... UNDORÍTÓ!!!!

Lopott idő (In Time)

A hétvége nagy csalódása! Igazából nem lett volna bajom vele, ha hónapok óta nem a beharangozóját hallgatom az ismerősöktől, hogy húúú ilyen, meg olyan jó. Lehet megint bennem van a hiba (sőt biztos), és nem mondom azt sem, hogy szar volt, mert nem volt az, csak egyszerűen nálam ez nem tartozik a húúúúúúúúúúdejó kategóriába.

A jövőben az emberek 25 éves korukig öregszenek, és az idő a fizetőeszköz. Aki gazdag az örökké élhet, aki szegény az napról napra kűzd az időért, és az életben maradásért. Will is egy ilyen szegény negyedben tengeti mindennapjait, ám egyszer egy titokzatos jótevővel találkozik, aki neki ajándékozza összes idejét, 100 évet. Végre lehetősége nyílik, hogy elhagyja a gettót, és belekóstoljon a gazdagok világába, ahova még évekkel sem könnyű belépni.

Így a saját leírásom alapján is bevallom nagyon jól hangzik. Azért meg kell hagyni maga az alapötlet zseniális, és nem is ezzel volt a bajom, hanem kb onnantól, hogy Will átmegy a gazdag negyedbe, és persze elkezdik üldözni unalmas lesz, és elcsépelt. Szóval néztem, néztem tetszett, és utána még mindig néztem, és azon kaptam magam, hogy csukódik le a szemem. Nem is tudom mi lett a vége, mert egy idő után elaludtam a nagy meneküléstől. És ez volt vele a bajom, viszont ezt elég nagy bajnak tartom. A két főszereplő Justin Timberlake és Amanda Seyfried voltak, elég felejthető választásnak bizonyultak ezúttal. És most savazhattok, hogy mennyire nincs ízlésem! Állok elébe!!! J

Chloe – A kísértés iskolája (Chloe)

Thriller, Amanda Seyfried, Julianne Moore és Liam Neeson főszereplésével. Gondoltam ez csak jó lehet, ilyen szereposztással... hááát nem is tudom, valahogy nem tudom hova tenni. A sztori dióhéjban, leegyszerűsítve:

Catherineben feltámad a gyanú, hogy férje megcsalja, ezért felbérel egy luxusprostit (Chloe), akit egy véletlen folyamán ismer meg, hogy tegye próbára David-et. A találkozók után Chloe mindig részletes beszámolót tart Catherine-nek, aki igencsak meglepődik saját reakcióin.

Szóval általában szeretem az ilyen jellegű, akár perverznek is mondható történeteket, mert végre valami nem szokványos, de ez mégsem tetszett annyira, mint kategóriájának gyöngyszemei. Az eleje nehezen indult be, vontatott volt, untam. Utána a közepétől jó volt ugyan, de túl hirtelen vége lett, vágytam volna még egy kis utójátékra, vagy hosszabb tetőpontra. A szereposztás szerintem akkor is nagyon jó volt, és maga a történet is tetszett a maga hiányosságaival együtt, csak azért csalódtam valamelyest.

Vasököl (Real Steel)

A kellemes csalódásom! Nem erre számítottam, csak Hugh Jackman miatt érdekelt a film, a végén mégis tetszett. Azt hittem valami Vasember-féle fullakció borzadály lesz, de ez inkább egyfajta átmenet volt a Disney családi filmek, a Rocky, és a Transformes között. Najó a Transformershez csak a robotok kinézete hasonlított.

A nem túl távoli jövőben átvették a ringben az emberek helyét a robotok, és ők vívják a boxmeccseket. Charlie exboxoló, aki szintén robotokkal versenyez, de nem megy valami jól a szekere, sok az adóssága. Egy tragikus véletlen folytán maga mellé veszi kisfiát, akit gyerekkora óta nem látott, és Max unszolására elkzdenek bajnokot faragni egy roncstelepen talált öreg robotból.

Tehát inkább „sport” film, mint akció, és persze garantált a happy end! Igazi hollywoodi szemét, de megkajáltam rendesen, szégyen-nem szégyen. J

Védhetetlen (Safe House)

Megint mozizásra adtuk a fejünket, ami nagyban köszönhető a hónap végén lejáró ajándékjegynek, és Lacinak erre a filmre esett a választása (nem is az enyém). Kőkemény akciófilmről van itt szó kéremszépen, Denzel Washingtonos, Ryan Reynolds-os. Lehetett volna akár is jó is, de nem volt az! Kifejezetten untam, még az volt a szerencse, hogy a kedvenc sajt- és salsa szószos nachos-om az ölemben volt. Kértem rá ezúttal erőspaprikát is, és hát így együtt egyszerűen mennyei, ezentúl mindig kérek rá. Nagyon lassan ettem, beosztottam, és kiélveztem minden falatot. Nem szép dolog, de utána még a maradék szószt is kinyaltam a műanyag tartó aljáról. Ha nem lett volna nálam  a csemege, szerintem 20 perc után egyszerűen elalszom, így lekötött a művelet legalább 40 percig. Azért tartott ilyen sokáig, mert a sötétben óvatosan kell enni! :D Nade ez filmes, és nem gasztro blog egyrészt, másrészt lehet nem érdekel senkit mit gusztustalankodom össze a műkajákkal, de azért gondolom érzitek, hogy eddig a filmről nem sok szó esett, talán nem véletlenül.

Tehát akciófilm. Nem olvastam el direkt neten, a történetét, így most azt adom vissza amennyi lejött belöle, már amennyire figyeltem. A R.R. által megformált karakter kismiska a CIA-nal, egy véletlen folytán viszont kulcsfontosságú ember lesz, mert neki kell megvédenie a frissen elfogott titkosügynököt (D.W.), akit évtezedek óta köröztek. Hatalmas üldözések-menekülések kezdődnek, és közben fény derül a turpisságokra is, amik nem valami érdekesek úgyegyébként. Meg az egész nem az! Ráadásul ezt a Ryan gyereket sem veszi be a gyomrom, nem szeretem továbbra se. Csak akció rajongóknak ajánlom, akik a minimális történetet szeretik.

A rettegés mélye (The Hole)

Ez is egy horror szerűség, vígjátéknak nem mondanám, de annyira nem is durva. Nincsenek benne gusztustalan jelenetek (végre), de azért eléggé paráztam rajta.

Dane és Lucas új városba költöznek az anyjukkal. A házuk pincéjében találnak egy csapóajtót, ami egy feneketlen lyukat rejt. A lyukból mindenki legrettegettebb rémálma bukkan elő, csak úgy küldhetik őket vissza, ha szembenéznek félelmükkel.

Maga az alapsztori nem rossz, de az ijesztő dolgok elég sablonosak benne (gonosz bohóc, halott kislány...), ami engem nem zavart különösebben, de az igazi horror rajongóknak ez kb szentségtörés. Azoknak ajánlom, akik nem bírják nagyon a feszülstéget és a belezést, de szeretnének egy kicsit borzongani a happy end-ig.

30 perc vagy annyi se (30 Minutes or Less)

Végre jönnek a frissebbek is, elsőként ez a bugyuta vígjáték, amit a címe is remekül sugall.

Nick pizzafutárként dolgozik, egyik este az utolsó kiszállításnál elkábítja két „gorilla”. Másnap a testére szerelt bombával ébred, amit csak akkor vesznek le róla, ha kirabol egy bankot. Ezzel kezdetét veszi ez az őrült történet.

Az egyetlen imsertebb név az egészben Jesse Eisenberg, akit talán ha így nem is, de látásból biztos mindenki ismer. Egyébként nézhető, volt benne pár jó poén is, de annyira nem tartom nagy számnak. A neten olvastam, hogy ugyanaz a rendezőpáros hozta össze, akik a Zombielandet is, és mindenki szerint az sokkal jobb volt... szerintem nem, mindkettő ugyanolyan ... volt! J

Frászkarika (Fright Night)

Besorolása szerint horror-vígjáték. Legalábbis elvileg annak szánták. Egyáltalán nem vicces, viszont nem is félelmetes, bár gusztustalan elemekkel néhol tarkított, de az én kis gyenge idegrendszeremnek egyáltalán nem kottyant meg, szóval azért lehet sejteni a szintet. A sztori sablonos és gagyi, az egyetlen dolog amiért megéri végignézni az Colin Farell, aki nekem pl abszolút nem a szívem csücske, de itt azért nem volt rossz, ha szigorúan a vizualitásnál maradunk (csak csajoknak! ;)). Nem is értettem, hogy ezt tényleg komolyan gondolták az alkotók??? Na hát mindegy is, tömören összefoglalom még a sztorit:

A kertvárosban nyugodtan folyik az élet, amikor is Charlie-ék szomszédjába költözik Jerry, a jó pasi. Charliet figyelmezteti egy barátja, hogy Jerry nem az, akinek gondolja, és a fiú nyomozásba kezd.

Engedd el! (Rabbit Hole)

Igazság szerint, ez is egy felejthető darab, dráma Nicole Kidman-el. Becca kisfia meghalt egy balesetben, ezt nem tudja feldolgozni, és majdnem rámegy a házassága is. Érvágós hangulatú, és elég unalmas is volt. Nagyon nem!

Randiügynökség (Cougars, Inc.)

Reménykedtem benne, hogy jó lesz, mert James Belushi, Denise Richards, és a Döglött aktákból ismert szőke hölgy ezt sugallta a borítóról. „Tévedni emberi dolog, de azért néha velem is előfordul!” -Rejtő- Szóval nagyon rossz volt! Nem is írnék róla túl sokat, mert ezt is lemaradás pótlásból írom, és hát már nem friss az élmény, szóval nincs bennem semmilyen szinten indulat irányában, amit kifejthetnék.

A történet lényege egyszerű: Néhány koleszos fiú jó kereseti lehetőséget lát abban, hogy szép, de férjük általt elhanyagolt háziasszonyokat (milf) elégítenek ki szexuálisan. Egy egész hálózatot építenek ki, csak arra kell(ett volna) vigyázni, hogy az igazgató ne buktassa le őket...

Felettünk a Föld (Another Earth)

Valami USA filmfesztiválon nyert ez a film, ezért az egekig magasztalják a netes kritikák... én nem fogom. Maga az alapötlet nem is lenne rossz, de olyan érvágós hangulat társul mellé, hogy komolyan az összes életkedvet elszívja.

Rhoda ittasan vezet, és balaesetet okoz, ami következtében meghal egy gyerek, és az anyja. Miután leüli börtönbüntetését felkeresi az apát, persze nem árulja el ki ő. Mindeközben feltűnik a Föld pontos mása, és Rhoda minden vágya, hogy megnyerje a pályázatot, ami egy úttal kecsegtet a másik Földre.

Ami a legnagyobb csalódás volt mindezek után az a vége. Ugyanis az kissé nyitva marad, igaz megvan róla a saját verzióm, de jobban szeretem, ha számba adják a falatot.

Szalmakutyák (Straw Dogs)

Állítólag egy 1971-es film feldolgozása... lehet nem kellet volna. Igaz az eredetit nem láttam (és nem is akarom), de ez valami iszonyat volt. Tény, hogy nem vagyok triller rajongó, de ez még annál is rosszabb volt.

Egy fiatal pár a lánytag szülőfalujába költözik a régi családi házba. Az ottaniak kedvesen fogadják őket, de mivel kicsit kilógnak a sorból elkerülhetetlen a konfliktusok sora. Amikor a lány exe is elkezd nyomulni egyre keményebb lesz a helyzet.

Már az alaptörténet is dögunalom, és vizuálisan is az, nagyon vontatott az eleje, és csak a végén csap át igazi thrillerbe, egyébként nagyon kiszámítható az egész. Nem ajánlom senkinek. Ennek kapcsán viszont kitérnék egy számomra nagyon zavaró momentumra, ez konkrétan a megerőszakolás. Köszönöm, de nem vagyok rá kívnáncsi, és mostanában gyakran futunk ilyenbe. A tetovált lány esetében még csak-csak megértem, mert befolyásolja az eseményeket, de ennél a filmnél, kb semmi szükség nem lett volna rá, mert még csak ki sem derült, mégis beleírták. Komolyan borzalmas dolog, és tudom, hogy a valóságban is sajnos megesik, de most miért kell mindenbe belerakni??? Kb azon a szinten van nálam téma, mint a hányás, ez is közkedvelt állandó elem mostanában. És ha tudnám előre nem is néznék ilyen filmet, de sajna ezt nem tűntetik fel a leírásukban.

Őrült dilis szerelem (Crazy, Stupid, Love.)

Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon tetszett! Na ezeket szeretem, szerencsére mostanában egyre gyakrabban futok ilyenekbe, nagyon helyes! J Eleinte kicsit fenntartásaim voltak ugyan, mert Steve Carell humora nem éppen a kedvencem, de ez abszolút jó volt, és külön élmény Ryan Goslingot nem negatív szereplőként látni, eddig el sem tudtam volna képzelni, de határozottan kellemeset csalódtam. Mellesleg szólva elég nagy sztárparádé is, ami lehet egy külön pirospont: Julianne Moore, Marisa Tomei, Kevin Bacon.

Cal és Emily gimnázium óta házasok, és mindenük megvan, az asszony mégis bejelenti egy nap, hogy válni akar, mert viszonya van valakivel. Cal teljesen összetörik a hír hallatán, elköltözik otthonról, és minden idejét egy bárban tölti. Ott ismeri meg a nőcsábász Jacob-ot, aki bevezeti a csajozás rejtelmeibe...

Bátran ajánlom a romantikus vígjáték rajongóknak, bár Lacinak is tetszett, ami azt jelenti, hogy talán nemcsak rajongóknak! ;)

Millenium trilógia, avagy A tetovált lány svéd verziója

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor)

A lány, aki a tűzzel játszik (Flickan som lekte med elden)

A kártyavár összedől (Luftslottet som sprängdes)

Újfent kicsit lemaradásban vagyok a hónappal, próbálok belehúzni. J Elsőként jöjjön a Millenium trilógia, amit nem szeretnék túl bő lére ereszteni, bár lehetne beszélni róla bőven, és a konkrét történetbe sem szeretnék ezúttal belemenni, mert ezt jobb látni.

Az első része A tetovált lány, aminek amerikai feldolgozása éppen most látható a mozikban, innen jött az ötlet, hogy nézzük meg ezt. Eléggé tudathasadásos a véleményem róla, mert maga a hangulat, a történet, és a nyomozás része nagyon érdekes, és izgalmas volt, tetszett. Viszont az erőszakolós, brutális jelenetek szörnyűek voltak, azóta kb rémálmaimban jönnek elő. A probléma az, hogy ezek kiegészítik egymást, és valahogy együtt teljes az egész, szóval összességében a tetszett kategóriába sorolom, pedig valahol nagyon nem. Na ezen igazodjatok ki! A második és harmadik részét már kicsit untam, főleg a harmadikat. Valahogy elveszett az a miliő, ami annyira jó volt az elsőben, és hiába volt titokzatos a történet a továbbiakban is, már nem volt az a lebilincselő kategória. Ezek után kíváncsian várom, mit hozott ki Hollywood ebből az egészből...

Szex telefonhívásra (Deception)

A január általában uborkaszezon szokott lenni filmek szempontjából. Múlt hétvégén nem volt bent olyan újdonság amit ne láttunk volna, és okulva a történtekből most nem mentünk el körülnézni, inkább az otthoni kínálatból válogattunk, nosztalgiáztunk. Tegnap este néztük meg a Szex telefonhívásra című egyik kedvencemet, ami ugyan 2008-as, de nem hagynám ki az alkalmat, hogy megemlíthessem, főleg, hogy a netes kritikák nagyon lehúzták anno, szeretném kicsit a védelmembe venni. Először is nézzük magát a történetet, utána pedig kiragadok bekezdéseket a Port.hu véleményéből, ami egyébként megtekinthető itt.

Jonathan visszahúzódó, magányos könyvvizsgáló, aki csak a munkájának él. Egyik este találkozik Wyatt-el, a menő ügyvéddel, aki szárnyai alá veszi, és bevezeti egy titkos szexklubba. Ott ismeri meg S-t, akibe beleszeret, de a lányt elrabolják, és ezzel kezdődnek az izgalmak. Mindez Ewan McGregor és Hugh Jackman főszereplésével, elismerem lehet kicsit részrehajló vagyok, lévén nagy kedvenceimről van szó, de általában beismerem, ha valami nem tetszik. Ez jó volt és kész, sajnálom kedves kritikusok, de én imádom az amerikai szemetet. Ez van! :D

Szexi vagy nem? A fenti kérdés létfontosságú egy erotikus thriller esetében, hiszen a néző egy Szex telefonhívásra című filmre nem csak az alaposan kigondolt krimi szál, hanem az érzéki meztelen testek, a szenvedély és a túlfűtött erotika miatt is vált jegyet. Feltéve, ha lennének benne ilyenek.

Ez igaz, de hol van szó arról, hogy ez konkrétan erotikus thriller lenne? Besorolása szerint fimdráma, igaz ezzel sem értek egyet, de nem kell olyanért leszólni, ami nem. Attól, hogy a magyar címben szerepel a „szex” szó...

A néző talán joggal vár pucér csajokat és a fenekét megmutató Ewan McGregort és Hugh Jackmant egy olyan filmtől, melynek története egy titkos szexklub körül bonyolódik, ahol a tagok véletlenszerűen tárcsázzák egymást egy-egy gyors numera erejéig. A női szereplők közt ráadásul olyan neveket találunk, mint Natasha Henstridge, Michelle Williams, Maggie Q vagy Charlotte Rampling. Ehhez képest a női nézők egyetlen pucér férfifenékkel sem vigasztalódhatnak, a férfiaknak pedig be kell érniük a szexi fehérneműk átható tanulmányozásával.

Férfienék tényleg nincs, ezzel nem tudok vitatkozni, de azért egy-egy női fenék/mell megvillan alkalomadtán, nem erotikus film továbbra se. Személy szerint nem is bánom, mert feleslegesnek tartanám a hosszú szexjeleneteket, arányaiban pont eltalálták ezt a vonalat, mint női néző nem hiányoltam semmit...férfifenék ide, vagy oda.

Némi vigaszt nyújthatna, ha az elmaradt látványosságok helyett legalább a sztori rendesen össze lenne rakva, de Mark Bomback (Die Hard 4.0) forgatókönyvíró munkája óriási logikai bukfencekkel van tele. Semmi sem indokolja, hogy a McGregor játszotta könyvelő a sok bombázó közül épp a Michelle Williams alakította nőbe szeressen bele, és pont úgy reagáljon, ahogyan azt várják tőle, de ez csak kettő a sok hiba közül. Bomback látványosan erőlködött, hogy filmje fordulatos legyen, de sajnos csak olyan fordulatokat sikerült kiizzadnia magából, melyek még az elmélázni kevésbé szerető mozizók számára is túl egyértelműek és sablonosak.

Ezennel ország-világ előtt kijelentem, hogy egy nagy hülye vagyok, persze csakis akkor ha a fenti leírás helytálló. Nem értek egyet vele egyáltalán, rendben volt a sztori. Az, hogy miért pont abba a lányba szeret bele nem a véletlen műve volt, már előzőleg is találkozott vele, és mivel folyamatos megfigyelés alatt állt lehetett sejteni a jelekből, hogy tényleg tetszik neki. Mivel a lány is a terv része volt, tettek arról, hogy mindenképp így legyen, mivel nem ment nehezen tiszta sor volt, és ennyi. Szívesen belemennék az alternatív lehetőségekbe is, abban az esetben ha mégsem az a lány kell neki, de maradjunk a tényeknél, mindenesetre nem tartom logikai hibának, csak a kritika írója részéről, aki nem figyelt eléggé. A másik hasonló vád az hogy honnan tudták hogyan fog reagálni. Valószínűleg ugyanonnan ahonnan azt, hogy szerelmes a lányba egyrészt, másrészt ha ez nem lenne elég volt ott némi egyébb jellegű zsarolás is, szóval előbb-utóbb mindenképp belekényszerítették volna, nem tök mindegy? Egyébként meg fordulatos volt, az eleje teljesen más hangulatú, mint a második fele, igen valóban lehetett sejteni, hogy lesz valami csavar, de hogy pontosan mi is, arra nem jöttem rá, amikor először láttam, pedig jó vagyok az ilyen jellegű kitalálásban.

Hugh Jackman már Woody Allen Fülesében is megmutatta, hogy nem áll jól neki a rosszfiú szerep, és A tökéletes trükkben is inkább szánni való volt, mint igazán ellenszenves. Most sem igazán meggyőző, de ugyanez elmondható a szürke hivatalnokot játszó Ewan McGregorról is, aki szinte az összes szürke hivatalnok-klisét előveszi, de közben meg sem próbálja figuráját kicsit árnyalni a sztereotípiákhoz képest. Bár Michelle Williams helyes és dekoratív nő, azért mindez egy femme fatale eljátszásához kevés.

A Fülest nem láttam, de A tökéletes trükkben H. J. nem kifejezetten a gonosz karakter, valóban szánni való, de talán mert pont ez volt a lényege az egésznek (nem megyek bele részletesebben, pedig tudnék, mert másik kedvenc). Nekem ebben elég meggyőző, ugyanúgy mint E. McG. is. Egy úgymond „csinovnyikot” hova kéne mégis árnyalni? Pont attól az ami, hogy nincsenek benne mélységek. És egy ilyen embernek miért pont egy igazi végzet asszonyába kéne beleszeretni? Na ez az igazi sztereotípia. Kifejezetten örülök, hogy nem mindig Angelina Joliet veszik elő példának okáért.

Kinek ajánljuk?

- Akik nem tudnak betelni a kábeltévék hétvégi estéken sugárzott erotikus filmjeivel, és ugyanezt a minőséget a mozikban is szeretnék élvezni.

- Akik jól szórakoztak az Elemi ösztön második részén.

-A kábeltévék hétvégi erotikus film kínálata olyan kb, mint amit várt volna a kedves író az egésztől, legalábbis eleinte ez volt a reklamáció tárgya, most akkor az mégsem jó, vagy mi is van? Teljesen belezavarodok.

-Elemi ösztön 2-t nem láttam ugyan, és az 1-et sem, és nem is érdekel, de biztos jó lehet. :D

Kinek nem ajánljuk?

- Akiknek az erotika fogalma nem merül ki a fehérneműreklámokban.

- A valódi izgalomra vágyóknak.

-Tisztázhatnánk magát az erotika fogalmát is, ha már itt tartunk... Ha nem tíz perc „műdugás” van, hanem mondjuk fél óra - 40 perc, akkor az már annak számítana?

-Valódi izgalom? Mégis min lehet manapság valóban izgulni (a jobb horrorokat leszámítva), nem nagyon van új a nap alatt.

A többi kritikának is kb ezek a sarkpontjai, írhatnék még pár ilyet, de felesleges, a lényeg levonható. Ha létezik is jobb film a világon ennél, azért annyira nem rossz, mint ahogy beállítják. Persze ez megint csak szubjektív, de nem érdekel! :D

Holnap lesz egy éves a blogom. Nem írok külön, mert kissé szentimentális lenne egy HBD post, de köszönöm Nektek, kedves Olvasók, hogy velem tartottatok! Remélem sok ilyet megérünk még együtt, nem rajtam fog múlni, amíg vannak könyvek/filmek itt leszek. J Szép napot!

Ceasar Millan – Melissa Jo Peltier : Hogyan neveljünk tökéletes kutyát (How to Raise the Perfect Dog)

Ugye az idei évben több könyvet ígértem, hát íme...a kezdet! :D

Csak kutyatartóknak! J

Nem csalás, nem ámítás, valóban  a kutyasuttogó került terítékre, pontosabban az általa írt könyv(ek). Hektor mellé kaptam ugyanis a családtól egy kis szakirodalmat, hogy elősegítsék a kutya egészséges mentális fejlődését. Apukám nagy C.M. rajongó, mindig nézi a műsorát, és hisz a módszereiben mindenek felett. Én is hiszek benne, bár a sorozatot ritkán látom, ugyanis a péntek este 11-es kezdés nekem kicsit későn van, és még annak ellenére is hiszek, hogy hallottam pár helyről, hogy az egész egy kamu, mert nyugtatózott kutyákat használnak benne satöbbi. Nem tudom megítélni, hogy kamu, vagy nem kamu, mert létezhetnek különleges képességekkel rendelkező emberek, most csak saját tapasztalataimat fogom megosztani.

Megkaptam mindkét könyvét, de először ezt a fentit kezdtem olvasni, hiszen ez vonatkozik inkább a kiskutyákra. Ceasar bemutatja benne, hogyan kell felnevelni egy kölyköt, választ 4 különböző fajtájú (pitbull, bulldog, schnauzer, labrador) kicsit, és leírja az időközben felmerülő problémákat. Megörültem, amikor megláttam, hiszen nekem is labradorom van, gondoltam majd lesznek benne specifikusan hasznos tanácsok. Hát nem voltak. L Egyébként maga a könyv nagyon jó, és érdekes, csak hiányoltam belőle a gyakorlati tanácsokat. Elméletben nagyon szépen leírja az alapelveket, de a gyakorlatba nem minden esetben vannak ezek átültetve. Például: a labrador az egyik gyerekre mindig felugrált és harapdálta, de a másik gyerek nagyon jól kezelte a helyzetet. Egyik gyereknek meg kell tanulnia leállítani ilyenkor, és ebben másik gyerek nagy segítségére volt. Az viszont nem derül ki, hogy pontosan mit is kell tenni! A másik problémám nem C.M. hibája feltétlenül... de egyszerűen nem működik esetemben az, amikor konkrét módszert próbálok. Valószínűleg csak annyi, hogy nem vagyok falkavezér típus, és kutyum egyébként hallgatt is rám, de van amikor elmennek neki otthonról, és akkor csinálhatok bármit. Egyszóval nem működik. L

Szolgáljon tanulságul azoknak a kezdő gazdiknak, akik a könyv megvásárlását fontolgatják, tényleg jó, csak nem biztos, hogy a várt eredmény meglesz. Vagy csak én vagyok tehetségtelen...

A másik könyvet most olvasom, egyelőre a felénél tartok, majd jelentkezem a témában újra, ha végeztem.

Egy kis menyország (A Little Bit of Heaven)

Szokásos Kate Hudson vígjáték...gondoltam. Az állításom 1/3-a hamis...szokásos igaz, Kate Hudson igaz, vígjáték hamis. NEM vígjáték, vannak benne poénnak szánt nüanszok, de ez nem vígjáték! Semmiképp! (Valahogy mostanában minden ilyenre rásütik, hogy vígjáték, de miért???) Meg is lepett...

Marley életvidám szingli, sikeres a munkában, sok barátja van. Egy nap azonban kiderül: gyógyíthatatlan rákos. „Istentől” megkapja a lehetőséget, hogy halála előtt teljesüljön 3 kívánsága...

Az elején még reménykedtem, hogy biztos meggyógyul a végére valami csoda folytán, de később ezt a reményt is feladtam, és valóban meghalt. Kedves film volt, jópontot érdemel, hogy tényleg nem a „szokásos” , de nagyon szomorú, amellett azért nem mondanám kiemelkedően jónak. Nem érvágós hangulatú legalább, manapság ez is valami...

Skyline

Iszonyat...nem jó értelemben. A tipikus film, amit nem szeretek. Úgy kell elképzelni mint A függetlenség napja és a Világok harca keverékét, csak sokkal szarabb, és megoldás nélküli. Eleve félelmetesnek tartom ezt a témakört, és így hogy nem lehet legyőzni sehogy az idegeneket, még inkább az. Semmi más nem történik végig, csak menekülnek az UFO-k elől, sikítanak, és meghalnak. A legvégébe találtam volna némi fantáziát (nem lövöm le, mert ez az egy érdekesség van benne), de ott meg vége lett. Nem is értem ezt miért így kellett, ha már ez a sztori egy kicsit lehetett volna színesíteni.

Egyetlen pozitívumot tudnék kiemelni, az pedig történetesen Eric Balfour as himself. Sajnos nagyon ritkán látom filmekben (állítólag sorozatokban gyakrabban feltűnik) és azok is többnyire a számomra nézhetetlen kategóriába tartoznak (Texasi láncfűrészes, Pokoljárás...), bízom benne, hogy a jövőben ez máshogy lesz, általában rá szoktam érezni kikben van fantázia és más egyéb... :D

Super 8

Ez a film kicsit eltér az előzőektől annyiban, hogy lényegében néztem, de nem láttam. Pont aznap este vettük ki, amikor kiskutyám megérkezett hozzánk, és az eufórikus hangulatom kellős közepén nem voltam túl tévézős hangulatban. Főleg nem egy ilyen jellegűre voltam akkor kiváncsi. Laci végignézte, és szerinte nagyon jó volt, én a végéről már lemaradtam, de nem bánom. Mindezek tekintetében nem mondok róla véleményt, mert tényleg nem tudom, hogy tetszett-e, vagy sem.

A sztori valami ilyesmi: Gyerekek játszanak éjjel a kihalt vasútállomáson, amikor egy elszáguldó vonat balesetet szenved, és furcsa rakománya szétszóródik. A gyerekek eltsznek a tárgyakból, nemsokkal később különös dolgok történnek a városban...valami más is volt a vonaton.

Ezennel tényleg véget ért a pótláshullám, mindent tudtok! J Jöhetnek az ideiek!

Zöld lámpás (Green Lantern)

Röviden tömören: A zöld fény, az akarat ereje, és akik birtokolják fenntratják a békét, védik a világokat satöbbi (ha nem is pontosan, valami hasonló). A gonosz azonban fenyegeti őket, és a harcban meghal az egyik vezérük, aki pont a Földön landol. Fénye egy embert választ utódul, aki felveszi a harcot a többiekkel együtt.

Blablablabla... Kb ugyanazt tudnám elmondani, mint előzőleg. Egyetlen egyéb jellegű hozzáfűznivalóm van: Ryan Reynoldst nem éreztem hozzá elég karakteresnek mint főszereplő, valahogy ő nem az a szuperhős típus, nem tudom, nem tetszett benne...

Amerika kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger)

Mea Culpa! Tévedtem! Az utolsó postom szerint bepótoltam a lemaradást, de mégsem így van. Három filmet kifelejtettem, ami talán nem véletlen, de elismerem, hogy ezesetben nem a filmekkel van a gond, hanem inkább velem. Közös bennük, hogy egyszerűen nem volt kedvem hozzájuk, és nem is figyeltem közben minden részletre. Super 8-ról majd külön, de a másik kettő esetében egyszerűen a trailer alapján tisztában voltam a komplett történettel, és nem érdekelt volna részletesebben. Persze látványosak, és 3D-ben biztos nagyot durrantak, de ezek a fajták nekem most nem annyira. Pláne, hogy valószínűleg lesz folytatásuk...

Szóval akkor nézzük először ezt az Amerika kapitányt. A karakterek neveit nem tudom, és annyira nem érdekel, hogy kivételesen nem veszem a fáradtságot, hogy utánanézzek (ugyanez vonatkozik a Zöld lámpásra is). Szóval főhős fiú minden álma, hogy katona legyen, és harcoljon a hazájáért a második világháborúban. Sajnos egészségi állapota miatt mindig visszautasítják, egy professzor viszont lát benne fantáziát, és beveszi egy különleges programba. Ő lesz a kiválasztott egy új kisérletben, ahol szuperképességeket kap, majd szembeszáll a gonosszal.

Amúgy jó volt, tényleg, csak unom már ezeket...

Paul

A legjobbat hagytam a végére! Ez pedig történetesen Paul. Ki merem állítani, hogy ez volt a tavalyi év (számomra) legjobb vígjátéka!!! És azért köztudott, hogy nem dobálózom ezzel a kifejezéssel. Ennek is nyáron láttam az előzetesét, az alapján álmomban sem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani valaha. Sőt kifejezetten nem tetszett, egy dolog fogott meg benne az egyik elhangzó zenerészlet, amit egyébként nagyon szeretek. Így megmaradt bennem, hogy van egy ilyen film, és karácsony után meg is néztük, amikor nem volt bent „jobb”. Ha tudtam volna...

A történet eléggé gagyi szagú. Két barát angliából az USA-ba utazik egy képregény találkozóra, és mindezt egybekötik egy paranormális helyszín túrával is. Éjszaka a sivatagban különleges „stopposra” akadnak, Paul az UFO kéri a segítségüket, aki csak haza akar menni...természetesen nyomában az FBI.

Nem mondanám sztárparádénak a két ismert név benne Jason Bateman (érdekes, hogy mostanában mennyire felkapták) és Sigourney Weaver, de mindketten mellékszereplők. Viszont Paul karaktere viszi a hátán a komplett filmet, annyira eltalálták! Egy laza, vicces valakit kell elépzelni, aki nagy dumás. Eredetileg Seth Rogen a hangja, aki elvileg nagy humorzsáknak számít, de amit láttam tőle eddig nem igazán jött be, a magyar szinkron viszont akárki is legyen (sajnos nem találtam meg) szuper! Olyan beszólások vannak benne... Ebből is látszik milyen elfogult lettem, de ritka az ilyesmi, mint az a bizonyos fehér holló. Ha valakinek mégsem tetszene, akkor sorry!

Hát ennyit az elmaradt tavalyi év végéről, mostantól visszatérek a rendes kerékvágásba, és újévi fogaladalomként elhatároztam, hogy nagyobb hangsúlyt fektetek a könyvekre.

Förtelmes főnökök (Horrible Bosses)

A végére hagytam azokat, amik legjobban tetszettek. Második helyezett lett így a Förtelmes főnökök. Na erre mondom azt, hogy jó vígjáték, tényleg tetszett, sokat nevettem rajta, igazán szórakoztatott.

Nick, Dale és Kurt legjobb barátok, történetesen mindhármuknak komoly problémája van a főnökével. Az egyikük egy zsarnokoskodó igazgató, aki kihasználja Nicket, és nem hagyja előrelépni, a másik egy nimfomániás fogorvos, aki zaklatja Dale-t, a harmadik pedig egy őrült örökös, aki jó úton halad, hogy tönkretegye a céget. Megszületik az öltet, el kell tenni őket láb alól, a kérdés, hogy hogyan lehetne kivitelezni...és ezzel kezdődnek a kalandok. Mindez Jason Bateman, Jennifer Aniston, Colin Farrel és Kevin Spacey tolmácsolásában, hogy csak a nagyobb neveket említsem.

Komolyan zseniális, még sok ilyet! Nézzétek meg!

Barátság extrákkal (Friends with Benefits)

Romantikus vígjáték Mila Kunissal és Justin Timberlakel. Történetét tekintve a Csak szexre kellesz c. filmre hajaz, és körülbelül ugyanannyira jó, mint az, csak a keret más.

Jamie profi „fejvadász” próbálja rávenni Dylant, hogy fogadja el egy New yorki cég nagyszerű állásajánlatát. A munkakapcsolatból később barátság lesz, és mivel mindketten szinglik megegyeznek, hogy az érzelmeket kizárva egyéb vágyaikat és kiélhetnék egymással. Egy ideig jól működik így a viszonyuk, de egy idő után valaki úgyis többet akar.

Egyszerű kis sztori az elejétől lehet sejteni a végét, nagy meglepetéseket nem okoz, és a vége felé már a figyelem is lankad a sok kavarás és időhúzás miatt. Amúgy mondhatni tetszett.

Hupikék törpikék (The Smurfs)

Talán valamikor nyáron láttam a mozi előzetesét, nem számítottam sok jóra, meg sem akartam nézni, de Móni mondta, hogy szerinte nagyon jó lett, így mégis megnéztük. Tényleg nem volt rossz, voltak benne jó poénok, ez is egy aranyos kis film, elsőroban a 10 év alattiaknak. Ami többek számára kecsegtető lehet, hogy az emberi főszereplő „Barney” az Így jártam anyátokkal-ból. Hát nem tudom, nem néztem sose azt a sorozatot, ebben meg nem találtam semmi kiemelkedőt, ami az alakítását illeti, de biztos a rajongók máshogy látják. Végezetül a történet röviden:

A törpök éppen Hókuszpók elől menekülnek, amikor egy örvény átsodorja őket ebbe a világba, persze a gonosz varázsló is utánuk ugrik. A Central Parkban lyukadnak ki, és Ügyifogyi szokásos formája miatt kerülnek a Winslow családhoz, akik igyekeznek segíteni a törpök visszajutását Aprajafalvába.

Verdák 2 (Cars 2)

Szintén egy animációs második rész. Mivel az első különösképp kedvencem, ezért az elvárás szintem az egekbe szökött, amikor elkezdődött. Valahogy előre éreztem, hogy ez nem lesz igazi, és így is lett, biztos mert bebeszéltem magamnak. J

Villám McQueen a Földgolyó Futamra készül csapatával, és elviszi magával Matukát is az útra. Matuka már az első napon egy kémhistóriába keveredik véletlenül, és segít a titkosügynököknek a maga esetlen módján, ezzel megmentve Villám életét is.

Egyébként ez is jó volt, csak hangulatában volt más, mint az első, és ez hiányzott belőle. Aranyos volt, voltak benne jó poénok, satöbbi. Az volt talán a bajom vele, hogy Matuka karakterét kicsit soknak találtam, nem ő a kedvencem. Lacinak pl nagyon tetszett, nem talált benne semmi kivetnivalót. Megintcsak ízlések...

Kung Fu Panda 2

Evezzünk kicsit vidámabb vizekre, és következzen két animáció, első a Kung Fu Panda 2. Nem minden esetben vagyok 2. rész párti, nem azt mondom, hogy mindig rosszak, sőt vannak kifejezetten jó 2., 3. részek, de elöljáróban vannak azért fenntartásaim. Pandával sem volt ez másképp, és azóta sem tudom igazából eldönteni, hogy mit is gondolok erről a másodikról.

Po miután Sárkányharcos lett segít fenntartani a békét a többiekkel együtt. Amikor a gonosz páva visszatér, és titokzatos tűzfegyverével hatalomátvételre készül újból felkerekedik a kis csapat. Po-ra a harcon kívül más titkok is várnak, és csak úgy győzhet, ha megtalálja a belső békéjét.

Szokásos aranyos, tanulságos történet, úgy jó volt, de azért az első rész jobban tetszett. A befejezés sejtet folytatást, szóval valószínűnek tartom, hogy Po kalandjai ezzel még nem értek véget.

A másik nő (The Other Woman - Love and Other Impossible Pursuits)

Érvágós hangulatú dráma Natalie Portmannel. Kell hozzá (kellett volna) egyfajta lelkiállapot, mert tényleg nem egy vidám történet.

Emilia viszonyt folytat főnökével, aki később feleségül veszi, és születik egy babájuk is. A kislány sajnos születése után pár nappal meghal, és Emilia ezt képtelen feldogozni. Erre persze rámegy a kapcsolatuk.

Röviden így tudnám összefoglalni, persze azért árnyaltabb szösszenetről van szó, és nem rossz, csak hát igen a hangulat...rá kell készülni (kellett volna).

Rossz tanár (Bad Teacher)

Gyenguska vígjáték Cameron Diaz, Justin Timberlake és Jason Segel főszereplésével. Amolyan egyszernézhetős kategória, nem botrányosan rossz, de egy kicsit unalmas egy idő után.

Elizabeth irodalom tanár, és minden vágya, hogy gazdag férje legyen, és ne kelljen többet dolgoznia. Álomesküvője azonban meghiúsul amikor vőlegénye rájön, hogy csak a pénzére hajt, így kénytelen visszamenni tanítani, amit nem visz túlzásba. Az iskolában rástartol az új kollégára, aki mellesleg örökös, azonban konkurenciája is akad.

Tényleg nem egy nagy eresztés, de azért hétköznap estékre bátran merem ajánlani.

Másnaposok 2 (The Hangover Part II)

Elérkezett a mindenki által az utóbbi évek legeslegjobb vígjátékának tartott műremek 2. része is. Háááát kövezzetek meg, de nálam az első sem tartozott a csúcsszuper kategóriába. Nem mondom, jó volt, de nem röhögtem halálra magam, és a beharangozóhoz képest mondhatni csalódtam. Ettől a 2. résztől sem vártam éppenséggel többet, és ezúttal nem is csalódtam. Pontosan ugyanolyan, volt mint az első, csak a kerettörténet, és a helyszín változott. A fiúk ezúttal Thaiföldön rúgtak ki a hámból Stu esküvője előtt. Akiknek tetszett az első rész, ez is fog az biztos! J Egyébként tényleg nem volt rossz, vicces volt, és volt benne pár nagyon jó poén. Azért remélem, hogy egy harmadik részt már nem erőltetnek neki.

Arcmás (Faces in the Crowd)

Izgalmas kis krimi Milla Jovovichal és Julian McMahonnal, de nézzük miről is szól:

Anna hazafelé tart egy szórakozóhelyről, amikor szemtanúja lesz egy gyilkosságnak. A gyilkos észreveszi, és megpróbálja őt is megölni, de Anna csak fejsérülést szenved. Ennek következtében képtelen felismerni az arcokat, még a közeli ismerőseiét sem. A gyilkos erre rájön, és játszadozni kezd vele. Egyedül csak az őt védő rendőrre számíthat.

Érdekes volt, és izgalmas kicsit emlékeztetett az 1994-es Szemfényvesztésre (Blink), de mivel az is nagyon tetszett anno, sehol sincs a hiba. Egy dolgot nehezményezek a vége nem lett felhőtlen happy end, ennyit azért elvártam volna egy ilyen történet után...

H.N.Y.

Boldog új évet minden kedves Olvasómnak! Mostanában kissé hanyagoltam a blogot, és most kezdek neki temérdek restanciám pótlásának. Mentségemre szolgáljon, hogy egy új jövevénnyel bővült a családunk (kiskutya), és minden szabad percem vele töltöm mostanság. De mától újult erővel folytatom az írást, semmit nem kímélek! J