Végső menedék (Shelter)

Egyszerűen képtelen vagyok szabadulni ettől a filmtől, imádtam!!! Ami azért különös, mert a műfaja általában nem a kedvencem, thriller. Talán azért ez a nagy lelkesedés, mert mostanában nem futottunk túl sok jóba, és a vakok közt félszemű a király elv érvényesült. Tényleg nincs rá magyarázat, de szuper volt. Misztikus, izgalmas, nem annyira gusztustalan, hogy ne bírjam nézni, nem lehetett előre kikövetkeztetni mi lesz, és a két főszereplő Julianne Moore és Jonathan Rhys-Meyers zseniális volt. Fórumokon olvastam olyat, hogy sablonos, ígymegúgy, szerintem akkor is jó volt, szeretem az amerikai „szemetet”! J

A beharangozó után akkor rá is térnék a sztorira. Cara elismert pszichológus, skizofrénekkel foglalkozik. Apja kérésére (szintén pszichológus) kezdi kezelni Adam-et, aki többszörös személyiség. Elkezd nyomozni a múltja után, hogy fény derüljön a probléma gyökerére, és nemvárt, különös dolgok derülnek ki. Egy misztikus erő szabadult el, aki áldozatokat szed.

Jajjjj, nagyon jó volt!!!!!!

Mr. Popper pingvinjei (Mr. Popper’s Pengunis)

A jelszó Jim Carrey, mostanában szokásos Jim Carrey vígjáték (azért mondom, hogy mostanában szokásos, mert azért nem egy Ace Ventura). Inkább gyerekeknek való, aranyos kis vígjáték, a szokásos tanulsággal. Abszolút nézhető, de nekem egyszer elég volt.

Tom Popper sikeres üzletember, elvált, 2 gyerek apukája. Egy nap érdekes csomagja érkezik, egy pingvint örököl, amit később még 5 követ. A kezdeti nehézségek után megszereti a madarakat, ráadásul közelebb kerül általuk családjához is, és a törtetőből igaz apuka lesz. Csöpp, csöpp. J

Szellemtanú (Little Murder)

Jó kis B kategóriás gyilkosos-nyomozós film. De komolyan az!

New Orleans-ban egy sorozatgyilkos szedi áldozatait, fiatal nőket folyt meg. A kissé lecsúszott és alkoholista Chaney nyomozó azt a feladatot kapja, hogy figyelje az egyik lehetséges gyanusítottat. A házban azonban megjelenik neki egy halott lány, Corey szelleme, és kéri, hogy segítsen kideríteni ki volt a gyilkosa.

Komolyan mondom, hogy jó volt! Mondjuk a vége felé kezdtem kicsit unni, mert talán túl sokáig húzták a „vakvágyány” szálat, de a legvégére megint felpörögtek az események. Tetszett a misztikus vonal is benne, érdekesebbé tette, talán lehetett volna még fokozni is egy picit, de tényleg nem akarok szőrszálhasogató lenni. J

Greenberg

Néha azt érzem mostanában, hogy valamilyen párhuzamos dimenzióba kerültem, ahol minden a valóság ellentéte. Tény, hogy mostanában nem igazán futottunk olyan igazán jó filmbe, de az Ewan McGregor-féle Kedők  valamiféle mélypontra sodort, és végül ez a fent említett Greenberg adta meg a kegyelemdöfést.

A főszereplő Ben Stiller. Azt hiszem nem is kell ecsetelni mik fűződnek a nevéhez, és valami hasonlóra számítottunk. NEM! Ez nem olyan!!! Nem vígjáték, inkább mondanám drámának, de annyira nem tragikus, és amúgy unalmas is mindezek mellé. Nem ajánlom egyáltalán, megóvnék mindenkit a felesleges csalódástól.

Ezek után pár szót a történetről: Roger Greenberg idegösszeomlása után nem találja a helyét, öccséhez utazik pár hétre, amíg ők nyaralnak. Vonzódni kezd az esetlen és furcsa bejárónőhöz, aki 20 évvel fiatalabb nála. Kérdés, hogy se vele - se nélküle kapcsolatuknak milyen jövője lehet. (Az igazság, hogy ez engem is fölöttébb érdekelt volna, de sajnos nem derül ki, mert a megoldás kezdeténél lesz vége a filmnek.)

Kezdők (Beginners)

A véletlen egybeesések filmje, ugyanakkor sajnálatos módon csalódás.

Napközben éppen az egyik nagynevű női kultúrmagazint lapozgattam, amikor a DVD ajánlóban kiszúrtam valami nagyon kecsegtetőt. Ewan McGregor (L) és Christopher Plummer (A muzsika hangja) főszereplésével egy vígjáték. Legalábbis a leírásból ez derült ki. Hoppá, de jó, ezt mindenképp meg kell nézni, örvendeztem vala. Este mentünk a tékába, és mit ad Isten pont bent is volt, egyből lecsaptam rá, és még mindig örvendtem vala, hogy mekkora szerencse. Ezután elkezdtük nézni.

A történet egyszerű. Oliver apját, Hal-t gyászolja, amikor megismerkedik a különc Anna-val. Mindkettőjüknek problémái vannak a hosszú távú kapcsolatokkal, de a szerelem mégis erős kapocs közöttük. Oliver visszaemlékezik közben apja utolsó éveire egészen a haláláig.

Hangsúlyozom: kategóriája szerint vígjáték! Ez nem igaz! Sokkal inkább dráma. Végig érvágós hangulatú, lassú, és mindenki szenved. Ez minden, csak nem vidám. Tény, hogy van benne egy „meleg vonal” (szegény Laci, megint ilyen filmet kellett néznie), és azzal kapcsolatban van egy-két poénnak mondható szösszenet, de nem jellemző, és nem nevettünk. Az apa halálát leszámítva happy end a vége, de az egész tükrében nincs meg a felszabadulás érzése, hogy na most minden jóra fordul. Összességében nem tetszett, nekem már-már túl művészi volt, de hogy ne legyek ilyen negatív megint, mondok pár pozitvumot is. Jópofa ötlet volt, hogy a kutya is „megszólalt”. A fényképes „korrajzok” a narrátorral pedig az Amélie csodálatos életére emlékeztettek (nagy kedvenc), az ilyen megoldásokat nagyon szeretem. Így tudnám összefoglalni, sajnos ez most nagyon neeeeem. L

Hullámok ördöge (Surfer Dude)

Szörfös vígjáték Matthew Mekkonöhéjjel (mondtam, hogy többet nem írom le:D). Nem is vesztegetnék rá túl sok szót igazából, nem volt jó. Pedig általában a M. M. filmek, főleg a vígjátékok jók szoktak lenni, ha nem is fergetegesek, de abszolút szórakoztatóak. Ez valahogy most nem ilyen, kicsit fura is volt, pár helyen már-már túl filozófikus, unalmas.

Steve Addington sztárszörfös, aki körbeutazta már a világot. Hazaérkezik, ám a szponzora bele akarja zsarolni egy valóságshowba, ami egy virtuális szörfverseny is egyben. Steve nem akar beszállni az egészbe és inkább eltűnik, hogy igazi hullámokat keressen.

Maga a témakör és a sztori akár érdekes is lehetett volna, ha... de nem! A M. M. rajongók mégis nézzék meg, mert egy szál gatyában rohangál végig, ha másért nem is, ezért megérné.