Kedves Olvasók!

Ez nem egy film címe! :) Észrevettem, hogy mostanában megugrott a látogatottság a Facebookos "reklámnak" köszönhetően. Ha van kedvetek nyugodtan lehet kommentelni, mert érdekelne mások véleménye/kiegészítése is. Csak bátran! ;)

Szép napot Mindenkinek!

a szerk.

Vizet az elefántnak (Water for Elephants)

A vegyes érzések filmje (megintcsak), Reese Witherspoon és Robert Pattison főszereplésével. Nézzük először a történetet.

Jacob élete tökéletesnek tűnik, állatorvosnak készül, boldog. Szülei hirtelen halála után azonban megváltozik minden, nem marad semmije. Elindul, hogy szerencsét próbáljon egy nagyvárosban, de útközben beáll egy vándorcirkuszhoz állatorvosnak. Beleszeret Marlenába a szép műlovarnőbe, aki az igazgató felesége. Összehozza őket a közös projekt, Rosy a kezelhetetlen elefánt betanítása.

Kezdem ott, hogy a Patiszon gyerek nem a kedvencem, sőt heves ellenérzéseket is tápláltam irányában még az Alkonyat széria hajnalán, mert nekem ő nem Edward, és kész (könyv vs. film). De azóta valahogy hozzászoktam a jelenlétéhez, és odáig is eljutottam, hogy elfogadtam, mint Edwardot. Ennek a filmnek a kapcsán viszont ki merem jelenteni, hogy talán kezdem megszeretni… Reese W. örök kedvenc, szóval pont erre számítottam.

Nagyon tetszett!!! Elég szomorú történet egészében véve, megható, de fordulatos, izgalmas, és nem kiszámítható. Valamit bepillantást ad a cirkuszosok amúgy is zárt világába, ami külön érdeksség. A 30-as évek elején játszódik, szóval van benne jazz bőven, külön plusszpont! Még Lacinak is tetszett, bizonyosságul, hogy nem vagyok elfogult. ;)

Koszorúslányok (Bridesmaids)

Annie elég szerencsétlen életperiódusban van, tönkrement a boltja, nincs rendes pasija, kevés a pénze. Amikor legjobb barátnőjét eljegyzik, megkéri Anniet, hogy legyen ő a koszorúslánya. Szívesen vállalja, de a szervezés közben rájön, hogy talán mégsem ő Lilian legjobb barátnője. A féltékenység lassan kezd az agyára menni.

Valahogy többet vártam volna ettől a filmtől, nem is tudom miért. Az ilyen jellegű sztorik olyan átlagosan nézhetőek szoktak lenni, limonádé jelleggel. Szóval azért nem vártam túl sokat na. De ez még annál is roszabb volt! Romantikusnak nem igazán mondanám, bár azért van benne olyan szál is, de nem jellemzően. Vígjátéknak túl szomorú, és a pár poénnak szánt jelenet is inkább undorító, mint vicces. Egyébként meg elég unalmas volt, Annie karaktere, meg egyenesen idegesítő. Sorry, ez most nagyon nem jött át.

Meghasadva (Wrecked)

Háááát érdekes volt. Ezzel a jelzővel nem a történetre célzok, mert arra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy érdekes. Inkább az volt felettébb érdekes, hogy végignéztük, valami lehetett benne…

A Férfi az erdő közepén ébred fel egy összetört autóban. Nem emlékszik arra, hogy ki ő, és mi történt, egyáltalán semmire. Megsérült a lába, ezért kúszni kezd, hogy kijusson a vadonból.

És ennyi! Erről szól! De tényleg! Adrian Brody a főszereplő, és jóformán az egyetlen szereplő, egész végig szenved, mászik, néha hallucinál, és nem derül ki semmi konkrét. Najó a vége felé azért összeáll neki, hogyan történt az egész, de kb csak egy kis morzsányi részletben adják a tudtunkra az alkotók. Azért ezt egy kicsit nehezményeztem, ha már végigszenvedtük mi is A.B. megpróbáltatásait, jutalmul kaphatnánk kicsit többet is. Biztos ez túl művészi dolog, és nem érthetem. J Egyébként mindezek ellenére nem negatívumként emlékszem rá vissza, volt benne valami titkos összetevő.

Csajok Monte Carloban (Monte Carlo)

Romantikus vígjáték Selena Gomez-el.

Grace minden álma, hogy egyszer eljusson Párizsba. Legjobb barátnőjével az érettségi utánra tervezik a nagy utat, és csatlakozik hozzájuk mostohatestvére is. A várva várt kirándulás, azonban nem alakul valami fényesen, amikor is egy véletlen során luxus körülmények közé kerülnek a lányok.

A főszereplő kiléte előre jelzi, hogy inkább a tizenéves korosztálynak való szösszenetről van szó. Nem mondom jó volt, aranyos volt, de kicsit úgy éreztem, hogy öreg vagyok én már ehhez.

A mestergyilkos (The Mechanic)

Egy régi, Charles Bronson-os film remake-je, mint ahogy az kutatásaim során véletlenül kiderült. Csak mint érdekességet említem, ugyanis nem láttam és annyira nem kerített hatalmába az egész, hogy megnézzem.

Jason Statham-el kapcsolatban vegyesek az érzéseim, nem szeretem általában a filmjeit, de az általa megformált karakterek sokszor tetszenek. Ezesetben is valami fullakciós borzadályra számítottam, de egy kicsit más jellegű volt mégis, mint a megszokott.

Arthur Bishop a legprofibb bérgyilkos. Felkarolja elhunyt mentora fiát, és megtanítja mindenre, amit tud.

Többet nem árulok el a történetről, mert lelőném azt az egy poént is, amire a cselekmény épül. Egyébként jó volt, még a magam fajtának is. J

Férfit látok álmaidban (You Will Meet a Tall Dark Stranger)

Woody Allen filmje sztárparádéval fűszerezve (Gemma Jones, Anthony Hopkins, Antonio Banderas, Naomi Watts). Tartozom egy vallomással, szégyen, nem szégyen, de W.A. eléggé kimaradt az életemből. Két filmjét láttam összesen, az egyik a gyerekkori nagy kedvencem A rádió aranykora volt, kívülről fújtam. A másik pedig apa nagy kedvence az Amit tudni akarsz a szexről című, ezt megnéztem, jópofa volt, elég is volt egyszer. Tudom, hogy ez csak csekélyke része az életművének, ezek után igyekszem majd pótolni a hiányokat.

Az idős házaspár Helena és Alfie elválnak. Helena egy jósnőhöz kezd járni bánatában, és az ezoteria felé fordul, Alfie pedig feleségül vesz egy 30 évvel fiatalabb call girlt. Lányuk Sally munkát kap egy galériában, és vonzódni kezd főnöke felé, férje Roy pedig írói válságban szenved, otthon dolgozik, és gyengéd érzelmeket táplál a szemben lakó lány iránt.

Az egész történet a család viszontagságairól szól epizód jelleggel. Ez különösen tetszett benne, és amit még kiemelnék az a mondanivalója. Általában nem szeretek a mondanivaló szóval dobálózni, mert lényegében minden történetben van valami erkölcsi tanulság, még a legbugyutábban is. Ez egy olyan dolog, ami egyéntől függ, és mindenki magának vonja le az üzenetet, kár belemenni az irodalom óráról jól ismert mit is akart mondani a költő, amikor eztmegezt írta című mondatba. Ennél a filmnél, mégis ezt emelném ki, mert úgy érzem titokban dominált az a bizonyos valami a sorok között. Pont az epizódos jelleg miatt a vége valahogy elmaradt, és happy end sem volt, akármeddig lehetett volna folytatni, ráadásul a legizgalmasabb részeknél maradt nyitott. És itt jön a képbe a már annyit emlegetett mondanivaló, legalábbis ennél a pontnál döbbentem rá, nem hiányoltam a befejezést, amit más esetben főbűnnek tartok, itt teljesen rendben volt. Így volt jó, ahogy volt.

Ezért is sajnálom, hogy nem ismerem W.A. többi filmjét, nem tudok átfogó összehasonlítást tartani, hogy ez volt jobb, vagy a régiek. Olvastam pár netes kritikát, amiből azt szűrtem le, hogy a rajongóknak igencsak nem tetszett. Hát nem tudom, lehet így van, ezért inkább a laikusonak ajánlom. J

Szerelem kölcsönbe (Something Borrowed)

Romantikus vígjáték Kate Hudson-al. Ha csak ennyit mondanék, ez is mindent elárulna, szokásos átlagos darab, de azért jól esett a kis lelkemnek a maffiázás után. Hiába, még ha nem mutat sok újat egy ilyen film, akkor is olyan megnyugtató, hogy van ami még nem a vérről szól.

Darcy és Rachel legjobb barátnők, de egy buli után Rachel összejön Darcy vőlegényével, mert kiderül, hogy a főiskola alatt reménytelenül szerelmesek voltak egymásba. Ezután persze titkolózás, kavarás, meg ami kell.

Voltak benne jó poénok, főleg a John Krasinski által megformált karakter tetszett. Sajnos a vége felé már kicsit untam az egészet, nem kellett volna ennyire elnyújtani, és ugyanazokat a köröket futni többször is. Ennek ellenére mint, ahogy már mondtam egy felüdülés volt, én is csak önmagam tudom ismételni. J

Nem írnek való vidék (Kill the Irishman)

Igaz történet alapján készült maffiás film. Danny Green-ről szól; az ír származású szegény kisgyerek felkűzdi magát szakszervezeti elnöknek, de alvilági kapcsolatai miatt kizárják, és pénzbehajtóként kezd el dolgozni, majd nagy hatalomra tesz szert. Maffiaháború Clevelandben. Nem is tudom, lényegében jó volt, de nem fogott meg valami nagyon, nem is tudnék kiemelni belőle részeket. Maradok a minden tekintetben semleges állásponton. Lacinak nagyon tetszett, a hiba megintcsak az én készülékemben lehet. :)

Az eltűnt ezred (Only the Brave)

Sajnos erről a filmről nem tudok túl sok mindent elmondani. Laci választotta, mert nagyon szereti a háborús témakört (én csak akkor szeretem őket, ha nem maga a harc a fő cselekmény), de kb 15 perc után úgy döntöttünk, hogy ebből most elég volt ennyi. Nem sütném rá a „szar” bélyeget, lehet, hogy egy más lelkiállapotban élvezhető lett volna, csak egyszerűen nem volt hozzá kedvünk.

Az alaptörténetből annyi derült ki ennyi idő alatt, hogy Pearl Harbour után játszódik, amerikai japánok is harcolnak az európai fronton az USA hadseregben, és mindeközben megy a visszaemlékezés. Egyébként nagyon nyomasztó hangulatú. Nem nekem valók az ilyenek, az már biztos.

Véres románc (All Good Things)

Igaz történet alapján készült Ryan Gosling és Kirsten Dunst tolmácsolásában. Mielőtt bármit is mondanék vegyük előre a sztorit.

David Marks egy new york-i milliomos család sarja, kissé különc és furcsa. Beleszeret Katie-be, és feleségül veszi. Évekig boldogan élnek, de szépen fokozatosan jönnek a problémák, és az ellentétek. Katie fontolgatja, hogy elhagyja, de a pénz miatt mégis marad…a helyzet egyre jobban eldurvul.

Nem részletezem jobban, mert akkor lelőném a poént, és mivel egy jó filmről van szó, nem szeretnék ilyet tenni. Bevallom a Véres monszun után tartottam attól, hogy ez is extra véres lesz, de megnyugtathatok mindenkit, hogy szerencsére nem. Ryan Gosling, aki szintén az örök negatív karakter, nagyon tetszett benne. Elég sokáig nem lehetett hallani róla, szerencsére mostanában újra megtalálták. Nagyon jól állnak neki ezek a karakterek, az az igazság. Kirsten Dunst, meg hozta a szokásos formáját. Mivel igaz történetről van szó, ezért a vége megintcsak semmilyenre sikerült, de pont emiatt nézem el ezúttal, az élet van hogy igazságtalan. Szintén nem egy pörgős történet, de jó volt!

Véres monszun (I Come with the Rain)

És kezdődnek a véres címűek…J

Ez a véres –borzalmasan rossz- monszun, nem cáfolt rá a címére, volt benne vér bőven. Így nagyjából ennyit is tudnék elmondani róla. Unalmas, vontatott, érthetetlen történet, ahol folyik a vér, és mindez Josh Hartnett főszereplésével (azért emiatt egy kissé jobbra számítottam, de nem, ez mindennél rosszabb volt) ráadásul 2 és fél órában. Bevallom 40 perc után elaludtam. Ami addig kiderült a történetből az annyi, hogy J.H. egy magánnyomozó, akit felbérel egy milliomos, hogy keresse meg eltűnt fiát Hongkongban. Megy és keresi, közben fut valami másik szál is, amiről fogalmam sincs, és ahol csak lehet folyik a vér, még ott is, ahol nem kéne. Szóval végig aludtam, érdemére legyen mondva, nagyon jót lehet aludni rajta. J Laci ellenben kitartott és végignézte. Kérdeztem, hogy milyen volt a későbbiekben, idézem a válaszát: „ugyanolyan szar”. Azt hiszem ennyit erről, ígyis többet írtam róla, mint amennyit érdemel. Csak vámpíroknak ajánlom! J

A gondozoo (Zookeeper)

Szokásos bugyuta vígjáték Kevin James-el. Egyszernézhetős volt, aranyos, de nem kacagtunk rajta valami sokat.

Griffin állatkreti gondozó. 5 év után felbukkan régi szerelme, aki pont emiatt szakított vele anno. Griffin vissza akarja szerezni, de túl esetlen. Az állatok megsajnálják, és tanácsot tartanak: segíteni fognak neki a sok jóért cserébe.

Egy jelenetet emelnék ki, amikor elmennek a gorillával mulatni a T.G.I. Friday’s-be, hát az tényleg nagyon jó, de így kb ennyi.

Good

Nácis film Viggo Mortensennel. Röviden így tudnám jellemezni. Érdekes volt, bár kicsit lassú tempójú, de lássuk a történetet.

Johann Halder irodalmár professzor, mellesleg író. Kissé labilis, szerény ember, ráadásul rengeteg családi probléma is szakad rá. Az élete egy csapásra megváltozik, amikor a kancellária felfigyel rá a könyve kapcsán. Belép az SS-be, előléptetik, megismerkedik a csinos és fiatal Anne-val, akiért otthagyja a családját, minden tökéletesnek tűnik. Egy gond van csak: a legjobb barátja zsidó, aki idővel segítségért fordul hozzá…

Tetszett a film, főleg a lelki folyamatok miatt volt érdekes, és egyszerre nagyon nyomasztó. Szerettem Viggo Mortensen ezen arcát, annak ellenére, hogy hősünk nem minden tekintetben volt pozitívnak mondható. Elég régen nem láttam olyan szerepben, ami így tetszett volna, ő mindig tud valami újat mutatni. Ami viszont negatívum az a vége. Nincs vége! Szeretem, ha a számba rágják a sztori végét is, ez nagyon hiányzott.

Lacinak ellenben nem tetszett, még el is aludt rajta, tény, hogy nem volt valami akciódús a dolog.

X-Men: Az elsők (X-Men: First Class)

Előre elnézést kérek, mert megint egy abszolút elfogult véleményt olvashattok! Ez a témakör is nagyon-nagy örök kedvencem…van ez így… Szóval természetsen ez volt a lieblingem hétvégén!!!

A történet visszakanyarodott az előzményekhez, és az első rész kezdő jelenetére fűzte a szálat, amikor is Magneto kitépi a Lager kapuját. Lényegét tekintve maga a történet nem volt újdonság, hiszen az előző részek utalásaiból képet kaphattunk a múltra vonatkozólag, de azért nagyon jó volt összegezve is látni.

A szereposztás megint telitalálat volt, eddig is, most is, különösen James McAvoy-t tartom jó választásnak, ő volt Xavier professzor. Hugh Jackman SAJNOS nem szerepelt ebben a részben, de azért pár másodperc erejéig feltűnik, mert hogyan is lehetne X-Men nélküle?

Aki szintén rajongó, az nem fog csalódni, a nem-rajongók szemszögéből nem tudok nyilatkozni. J

Az igazság ára (The Lincoln Lawyer)

A hosszú hétvége meghozta gyümölcsét, 6 filmet néztünk meg. Volt közte a nagyon jótól kezdve a semlegesen át a nézhetetlenig minden. J Menjünk csak szépen sorban.

Első volt még péntek este Az igazság ára című, Matthew „Mekkonahéj” McConaughey (soha többet nem írom le :D) főszereplésével. Nagyon jó kis ügyvédes-nyomozós történet. Néha kicsit lassú volt, de nagyon tetszett, Lacinak pont emiatt kicsit unalmasabb volt, ízlés dolga, de abszolút jó!

Szóval egyfajta „ördög ügyvédje” jellegű a sztori. Mick Haller igazi dörzsölt védőügyvéd, kap egy megbízást, miszerint védje az ártatalnul vádolt Roulet-t (Ryan Phillippe, az örök negatív szereplő), a beverly hillsi zsúrpubit. A nyomozás közben kiderül, hogy a fiú talán nem is annyira ártatlan, Mick mégsem tehet semmit, mert köti a titoktartás…

Még sok ilyet!